A cukorbetegség diétás kezelése – második rész

Ahogy azt az előző bejegyzésben is említettem cukorbetegség esetén a szénhidrátok bevitelére kell elsősorban odafigyelni.  1-es típusú cukorbetegeknél ez kötelező, hisz a beadott inzulin mennyiség nagyban függ az adott étkezés szénhidráttartalmától. Azonban  2-es típusú cukorbetegség esetén is tanácsos kiszámítani, főleg az inzulinnal kezelteknél. Ha egyszer kiszámítjuk, s látjuk pontosan, hogy egy nap mennyi szénhidrátot, zsírt, fehérjét ehetünk, talán még segít abban is, hogy leredukáljuk az étkezések mennyiségét ha eddig túl sokat fogyasztottunk egy adott élelmiszerből.

Az elején szükség lehet egy mérlegre és kalóriatáblázatokra (az első hírlevél sorozat utolsó leveléből letölthető az általam összeállított táblázat) és hármasszabály segítségével már számolhatunk is, ha tudjuk mennyi szénhidrát is van nekünk naponta megengedve (azonban ha nem tudjuk pontosan, és mi szeretnénk kiszámítani az első hírlevél sorozat lépésről lépésre magyarázza el, hogyan is kell eljárnunk).

Ha nem szeretünk számolgatni, sokkal egyszerűbben is meg lehet oldani egy speciális mérleggel, melyre csak ráhelyezünk egy bizonyos élelmiszert tömegétől függetlenül (tehát nem kell előre lemérni, hogy 100 gramm legyen), s a mérleg megmutatja pontosan mennyi szénhidrát is van benne.

Akik sem mérleget, sem pedig kalóriatáblázatot nem szeretnének használni, azok egy hozzávetőleges, nem mindig pontos módszert is alkalmazhatnak, mivel nagy általánosságban megvan határozva, hogy a különböző élelmiszer csoportok mennyi szénhidrátot tartalmaznak. Íme a lista:

A legtöbb szénhidrát, 100% természetesen a kristálycukorban, mézben van, ezután következnek a különböző gabonafélék és az ezekből készült lisztek, melyekben kb 70 gramm szénhidrát van 100 grammban (a fehér liszt és teljes kiőrlésű liszt, Graham liszt vagy rozsliszt szénhidráttartalma nagyjából megegyezik, a különbség a rost és fehérje tartalmukban, s ezáltal a felszívódási sebességükben van!) A kenyér szénhidráttartalma csak kb. 50%, mivel a felhasznált élesztő miatt a tömege megnő.

Gyümölcsök és zöldségek: a legtöbb zöldségben nagyon kevés szénhidrát található, általában 2-3 gramm 100 grammban, ezért is ajánlatos belőlük naponta nagyobb mennyiséget fogyasztani, mérés nélkül. Azonban vannak magasabb szénhidráttartalmú zöldségek is, pl. kukorica, fokhagyma, sütőtök melyekre jobban oda kell figyelni. A burgonya szénhidráttartalma kb. 20%, míg a  hüvelyesek: sárgaborsó, csicseriborsó, szárazbab szénhidráttartalma 50% körül van.  A gyümölcsök szénhidráttartalma általában 10%. A banán, füge, szilva, szőlő szénhidráttartalma azonban  20%-hoz közelít, míg  az aszalt gyümölcsökben jóval több van: 50-60 gramm 100 grammban.

A rizs szénhidráttartalma 70%, míg a tejtermékek 5%-ban tartalmaznak szénhidrátot, kivétel a túrófélék és sajtok, melyek csak 2-3%-ot.

Ha arra is kíváncsi melyek azok a szénhidrát tartalmú ételek és italok melyeket mindenképpen kerülni kell, iratkozzon fel hírlevél sorozatomra, a feliratkozás után ingyen letölthet egy összefoglalót, melyben többek közt erről is olvashat.

 

Sok sikeret a számoláshoz,
Dr. Máté Beáta

Fotó: Bread by Jim Champion is licensed under CC BY-SA 2.0


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.