A cukorbetegség egyéb, másodlagos formái

Ahogy ígértem, következzen most az “egyéb” kategóriába tatozó cukorbetegségek ismertetése.

A következő csoportokról lesz szó:

1. Monogénes diabétesz
2. A hasnyálmirigy megbetegedései miatt kialakuló cukorbetegség
3. Gyógyszerek mellékhatásaként jelentkező cukorbetegség
4. Endokrin és genetikai megbetegedések következtében kialakuló cukorbetegség

1. Monogénes diabétesz– a cukorbetegség nagyon ritka formája (az össz cukorbeteg populació 1-2%-a), s ahogy a neve is mutatja, a betegséget egyetlen hibás gén okozza, melyet a gyermek a szüleitől örököl. Két formáját különítjük el:

neonatális, avagy újszülöttkori cukorbetegség: a születés utáni első 6 hónapban jelentkezik, ez lehet egy átmeneti cukorbetegség, mely később magatól megszűnik, azonban évek múlva az esetek 50%-ban sajnos visszatér, illetve lehet állandó is, mely nem múlik el, és minden esetben kezelni kell. Nagyon fontos a genetikai vizsgálat, mivel annak függvényében, hogy milyen gén is váltotta ki a diabéteszt, kezelhetjük azt csak gyógyszerrel (szulfonilureák csoportjába tartozó gyógyszerekkel), más gének esetén pedig csakis az inzulin a megoldás. Mivel az 1-es típusú cukorbetegség nagyon-nagyon ritkán jelentkezik 6 hónapos kor alatt, minden 6 hónapnál fiatalabb cukorbeteg csecsemőnél el kell végezni a genetikai vizsgálatot!!!!

MODY cukorbetegség, angolul “Maturity-Onset Diabetes of the Young”, magyarra fordítva “fiataloknál jelentkező felnőttkori cukorbetegség”: melyet szintén egy hibás gén szülőktől való öröklése okozza. Eddig 13 gént mutattak ki, melyeket átörökölve általában a 25-ik életév betöltése előtt már kiváltják a cukorbetegséget. A vércukorszintek nem túl magasak, és főleg az éhomi értékek emelkednek. Akkor kell tehát MODY cukorbetegségre gondolnunk, ha fiatalkorban jelentkezik a diabétesz, általaban normalis testsúlyú egyéneknél, akiknél az első bejegyzésben említett antitestek nem mutathatóak ki, és a vércukorszintek is szép lassan emelkednek, illetve családjukba több generációnal is fordult elő már hasonló cukorbetegség. A kezelést illetően itt is fontos a genetikai vizsgálat, mivel egyes formák kezelhetők csak diétával, mások szulfonilurea készítményekkel, de olyan forma is van, melyet kezdetekben ugyan nem, de a későbbiekben inzulinnal kell kezelni. 

2. A hasnyálmirigy megbetegedései miatt kialakuló cukorbetegség: (3c típusú diabéteszként is emlegetik) a diabétesz oka ilyenkor a hasnyálmirigy sejtek elégtelen működése vagy pusztulása. Leggyakrabban a túlzott alkohol fogyasztás miatt kialalkuló  hasnyálmirigy gyulladás következtében jelentkezik, ritkábban a hasnyálmirigy daganatos megbetegedései, avagy a hasnyálmirigyen végzett korábbi műtétek okozzák. A hasnyálmirigyet is érintő általános betegségek szintén cukorbetegséget okozhatnak, mint például a cisztás fibrózis (ez egy örökletes genetikai betegség, mely érintheti a tüdőt, emésztőrendszert, nemi szerveket is, ilyenkor ezek a szervek túl sűrű nyákot termelnek, mely akadályozza az adott szerv normális működését) vagy haemochromatosis, amikor túl sok vas halmozódik fel, mely a különböző szervekben (például máj, hasnyálmirigy, agy, szív) rakódik le, s pusztítja el a sejteket.

Ez a fajta cukorbetegség leginkább a 2-es típushoz hasonlít, azonban a betegek sokszor normál testalkatúak, nincs inzulinrezisztenciájuk, és természetesen a kiváltó alapbetegség tünetei is jelen vannak, illetve a diéta betartása és gyógyszeres kezelés ellenére is magas a vércukor és glikált hemoglobin szintjük. Mivel az inzulint termelő sejtek pusztulnak, hiába próbálkozunk bármilyen gyógyszerrel, mivel a legtöbb esetben az inzulin kezelés bevezetése szükséges.

3. Gyógyszerek mellékhatásaként jelentkező cukorbetegség: a leggyakrabban a hosszabb ideig szteroid (dexamethazon, prednizolon, metilprednizolon, stb.) készítményeket szedő betegeknél látjuk, hogy a vércukorszintek emelkedni kezdenek. Sajnos sok betegség esetén (autoimmun megbetegedések, gyulladásos bélbetegségek, allergia, asztma, bizonyos bőrgyógyászati megbetegedések) elkerülhetetlen alkalmazásuk, ezért ezeknél a betegeknél érdemes időnként vércukorszint ellenőrzést végezni!

Emellett az interferon, pajzsmirigy hormonok, tiazid típusú vizhajtók,  valamint a HIV fertőzés kezelésében alkalmazott gyógyszerek, illetve szervátültetés során használt, az új szerv kilökődését gátló immunszupresszív szerek mellékhatásaként is jelentkezhet diabétesz, főleg az erre genetikailag hajlamos egyéneknél, vagy azoknál akik rendelkeznek a 2-es típusú cukorbetegség rizikó faktoraival (túlsúly, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód).

4. Endokrin és genetikai megbetegedések következtében kialakuló cukorbetegség: a szervezetünkben az egyetlen vércukorszint csökkentő hormon az inzulin, minden más endokrin mirigy által termelt hormon emeli azt. Így az olyan betegségek, melyekben ezek valamilyen okból túltermelődnek cukorbetegség alakulhat ki, főleg olyankor ha az illető rendelkezik a szükséges genetikai hajlammal vagy rizikó faktorokkal is. Ilyen betegségek például: az akromegália, melyben a hipofízis jóindulatú daganata termel túl sok növekedési hormont, azaz GH-t; a hipertireózis, amikor a pajzsmirigy hormonok termelődnek túl; a  Cushing kór, mely a mellékvese kéregállományának túlzott szteroid termelése miatt alakul ki; a feokromocitóma, amit a mellékvese velőállományának túlzott adrenalin, noradrenalin termelése vált ki.

Jóval ritkábban bizonyos genetikai szindrómák is egyes esetekben cukorbetegséget okozhatnak, mint példaul: Down-kór, Turner és Klinefelter szindróma, Prader-Willi szindróma, Laurence-Moon-Biedle szindróma, porfiriák.

Szép napot,
Dr. Máté Beáta


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.