A diabéteszes nefropátia kezelése

Ahogy előző bejegyzésemben ígértem, arról szeretnék írni milyen kezelési és megelőzési lehetőségek állnak rendelkezésünkre diabéteszes nefropátia esetén.

A nefropátia megelőzéséhez a legfontosabb, hogy a vércukorszinteket a normál tartományban, vagy ahhoz nagyon közel tartsuk. Továbbá fontos még  a vérnyomásértékek illetve koleszterin és triglicerid szintek normalizálása is, mivel ezek kedvezőtlen szintjei fontos rizikó tényezői a vesebetegség romlásának.

Az étrend összeállításánal oda kell figyelni, hogy napi 3 grammnál több sót ne fogyasszunk, illetve kerüljük az állati zsírokban gazdag táplálékokot, melyek túlzott fogyasztása a koleszterin és triglicerid szintet megemeli. Egy másik jelentős tényező, mely nagyban segíti a vese méregtelenítő funkcióját a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. A napi  javasolt folyadékbevitel felnőttek esetén kb 2-2,5 l.

A kialakult diabéteszes nefropátia kezelésére, valamint a veseelégtelenség progressziójának lassítására gyógyszeres kezelés bevezetése is szükséges. Az angiotenzinkonvertáló enzim gátlók (-PRIL végződésű gyógyszerek) és az angiotenzinreceptor-blokkolók (-SARTAN végződésű gyógyszerek) olyan gyógyszerek, melyeket a magasvérnyomás kezelésében is alkalmazunk, azonban amellett, hogy csökkentik a vérnyomást, a vesében levő nyomást is csökkentik, illetve antiproteinuriás hatásuk is van, tehát csökken a fehérjék vizeleten keresztüli ürítése.

Ha már a veseelégtelenség kialakult, további étrendi megszorításokra is szükség van: a fehérjefogyasztás csökkentése 0.8 g/kg/nap alá, foszfor tartalmú élelmiszerek bevitelének csökkentése, mivel a károsodott funkciójú vese nem képes a foszfort kiüríteni a vizelettel, azonban a kálciumot nagy mennyiségben üríti, ezért az étrendnek kálciumban gazdagnak kell lennie. Sok esetben a kálcium tablettákkal történő pótlására is szükség van, illeve D vitamin pótlásra is, valamint mivel a veséknek a vörösvértestek képzésében is szerepe van, vérszegénység is kialakulhat, mely szintén gyógyszeres kezelést igényel.

A veseelégtelenség végső stádiumában, mikor már a vesék szinte egyáltalán nem működnek, vesepótló kezelésre, azaz dialízisre van szükség.

Fontos, hogy minden cukorbeteg évente egyszer szűrésen essen át, mely szűrés  a 24 órán keresztül gyűjtött vizelet mennyiségből  történő fehérje ürítés- microalbuminuria meghatározását jelenti, illetve a vese működését jelző kreatinin szintjét a vérből. Ha már a veseérintettség kialakult sokkal gyakoribb ellenőrzésekre is szükség lehet.

A szűrést ugyanúgy mint retinopátia esetén 1-es típusú cukorbetegek esetén a diagnózis felállításától számított 5 év után végezzük, míg 2-es típus esetén a diagnózis felállítása után azonnal el kell kezdeni, hiszen ahogy azt  az előző bejegyzéseimben is említettem, mivel nincsenek tünetek  a diagnózisig akár évek is eltelhetnek, miközben a szövődmények szép lassan kialakulnak.

Szép napot,
Dr. Máté Beáta

Fotó: Pills 3 by e-Magine Art is licensed under CC BY 2.0


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.