A magas vérnyomás, avagy hipertónia

A magas vérnyomás ugyan nem a cukorbetegség egyik szövődménye, mégis fontosnak látom, hogy írjak róla, mert a 2-es típusú cukorbetegek kb. 60% magas vérnyomásban is szenved, s már említettem, hogy ha a vércukorértékek mellett a vérnyomás értékek nincsenek a normál tartományban tartva hozzájárulnak a kisér és nagyérszövődmények kialakulásához, illetve ezek romlásához vezetnek.

E gyakori összefüggés azzal magyarázható, hogy cukorbetegeknél a magas vérnyomás kiváltásában szereplő tényezők sokszor halmozottan fordulnak elő, melyet a jelenlevő zsíranyagcsere zavar, és felgyorsult érelmeszesedés csak tovább ront.

Először is néhány általános tudnivaló a hipertóniáról:

Tulajdonképpen két típusa van:

-eszenciális, vagyis elsődleges magas vérnyomás, aminek pontos  kiváltó okát ma sem ismerjük,  feltételezhetően több tényező is közrejátszik kialakulásában. Általában 35-45 éves kor után jelentkezik, főleg olyan egyéneknél akik túlsúlyosak, vagy túl sok sót fogyasztanak, vagy hiányzik a fizikai aktivitás az életükből, vérzsírszintjeik magasabbak a normálisnál, vagy stresszes életvitelt folytatnak, dohányzás és nagyobb mértékű alkoholfogyasztás van jelen életükben, de ha a családban, szülőknek, nagyszülőknek volt már vérnyomás problémájuk, ez öröklődhet is.

szekundér, azaz másodlagos  magas vérnyomás, amikor van egy alapbetegség (leggyakrabban különböző vesebetegségek, illetve endokrin betegségek, mint például pajzsmirigy túlműködés, mellékvese és agyalapi mirigy hormontúltermeléssel járó daganatai) melyek a vérnyomást megemelik. Ezekben az esetekben sokszor a kiváltó ok megszüntetése után a vérnyomásértékek is normalizálódnak.

A magas vérnyomás azért alakul egyrészt mert a szív túl sok vért pumpál az erekbe, de kialakulasában ennél sokkal fontosabb az, hogy a vérerek elveszítik rugalmasságukat, merevek lesznek, s így és a bennük levő nyomás megemelkedik.

A magas vérnyomás diagnózisa akkor állítható fel, ha többszörös mérések alkalmával is 140/90 Hgmm (higanymiliméter) feletti értékeket találunk. A diagnózis felállításakor az orvos feladata, hogy kiderítse elsődleges vagy másodlagos hipertóniával áll szemben, illetve, hogy felmérje alakult-e ki valamilyen szövődmény már.

Sajnos úgy mint a cukorbetegségnek, a hipertónianak sincsenek jellegzetes tünetei, sokszor évek telnek el, míg diagnosztizálják, de eközben a szövődményei kialakulnak. Ezért is nevezik csendes gyilkosnak. 

Általában tünek akkor jelentkeznek, ha a vérnyomás már igen magas értékeket ért el. Ilyen tünet lehet például a tarkótájéki fejfájás, szédülés, fülzúgás, orrvérzés, látászavar. De az is előfordul sokszor sajnos, hogy a betegek a már kialakult szövődmények tüneteivel fordulnak orvoshoz.

Ezalatt azonban a nagy nyomás miatt az erek fala károsodik, kialakul az ateroszklerózis, avagy érelmeszesedés, így az agyat és szívet ellató erek beszűkülnek, már nem tudnak kellő mennyiségű vért szállítani, szívinfarktus és agyiérkatasztrófa kialakulásához vezetve. Agyvérzés is kialakulhat egy-egy nagyobb vérnyomás kiugrás alkalmával, mivel ilyenkor a meggyengült erek, nem tudnak a nagy nyomásnak ellenállni már. Gyakran alakul ki szívelégtelenség is, mivel a megemelkedett nyomás miatt a szívnek sokkal erőssebben kell összehúzódnia, melyhez kezdetben nagyon jól alkalmazkodik, mert a szívizom tömege megnő, de aztán kimerül, s nem tud már rendesen összehúzódni.

A vesét ellátó erek is szűkülnek, így a veséhez kevesebb vér jut, ezért olyan anyagok termelését indítja el, melyek mégtovább növelik a vérnyomást, hátha így a veséhez is több jut, azonban ez csak az erek további pusztulásához vezet, így a vese is pusztulni kezd, kötőszövet halmozódik fel benne, s kialakul a veseelégtelenség.

Folytatás következik 🙂

Szép napot,
Dr. Máté Beáta


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.