Amit a D-vitaminról még nem tudott

Ahogy azt már említettem, nemrég Budapesten voltam, ahol az Európai Diabétesz Társaság szervezésében egy képzésen vettem részt. Az egyik a sok érdekes téma közül, a D-vitamin és cukorbetegség közötti kapcsolatról szólt, s gondoltam megosztok pár gondolatot, mivel nagyon hasznosnak tartottam őket, és szerintem is érdemes kicsit jobban odafigyelnünk a D-vitamin szintünkre, mivel számos betegség kialakulásában szerepet játszhat hiánya.

A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, egyesek szerint hormon, melyet a többi vitaminhoz képest a szervezetünk a bőrben napfény hatására állít elő, illetve jóval kisebb mennyiségben táplálékokkal is bevihetjük a szervezetünkbe. D-vitamint tartalmaz például a tojássárgája, vargányagomba, halak: lazac, szardínia, makréla, máj és egyéb belsőségek.

A D-vitamin legismertebb szerepe a kálcium háztartás szabályozása, s ezáltal a csontok erősítése, s az is köztudott, hogy hiányában csontritkulás, azaz oszteoporózis alakulhat ki, gyermekkorban pedig angolkór, avagy rahitisz. Emellett azonban számos más funkciója is van, emiatt sokak szerint nem is vitaminnak, inkább hormonnak nevezik.

Így például szükséges az idegrendszer, az immunrendszer, a szív-érrendszer, a hasnyálmirigy normális működéséhez, illetve szerepe van a sejtosztódás szabályozásában. Az utóbbi években több tanulmány is beszámolt már arról, hogy a D- vitamin alacsony szintje főleg idősebb embereknél negatívan befolyásolta a a szellemi tevékenységeiket, vagy a D-vitamin szedés kedvezően befolyásolta a magas vérnyomást, csökkentette a szív-érrendszeri betegségek előfordulását.

Ami az immunrendszer működését illeti bizonyított tény, hogy hiányában az immunrendszer nem működik jól, a szervezet sokkal fogékonyabb lesz a fertőzésekre, pl. influenzára, illetve hozzájárul bizonyos autoimmun betegségek kialakulásához, köztük az 1-es típusú cukorbetegségéhez is. Több tanulmány is arról számolt be, hogy azoknál a gyerekeknél akiknél a D-vitamin pótlás helyesen megtörtént, az 1-es típusú cukorbetegség előfordulása jóval kisebb volt. A diabétesz kialakulásának csökkentése érdekében az is fontos még, hogy az anya is megfelelő D-vitamin pótlásban részesüljön a terhesség és szoptatás ideje alatt.

A sejtosztódásra kifejtett hatása miatt, azt is megfigyelték, hogy hiányában a daganatos betegségek gyakrabban fordulnak elő, főleg a mell, vastagbél, nyelőcső, prosztata daganatai.

Ami a 2-es típusú cukorbetegséget illeti, számos tanulmány számolt be arról, hogy a rendszeresen alkalmazott D-vitamin akár 30-50%- al csökkentette a cukorbetegség kialakulását, ugyanakkor azoknál a cukorbetegeknél akiknél pótolták a D-vitamint, javult a vércukorszintjük, az inzulinrezisztencia csökkenése miatt.

A D-vitamin hiány oka lehet a túl kevés napfény, étrendi hibák, megnövekedett igény, pl. terhesség, szoptatás, gyerekkor,(ezért ilyen esetekben a pótlás kötelező), vesebetegségek, a tápcsatorna felszívódási zavarával járó betegségek. Fontos tehát, hogy felnőttek esetén ha a napsütéses évszakokban akár fél-egy órát, télen pedig 1-2 órát a napon töltünk, a napi D-vitamin szükségletet a szervezetünk elő tudja állítani, s nem alakul ki hiánybetegség ha ezenkívül az étrendünkbe beiktatjuk a D-vitamint tartalmazó ételeket is.

A fentiek tükrében én csak ajánlani tudom, hogy az őszi-tavaszi periódusban bátran szedjünk D-vitamint, hisz ilyenkor alig éri bőrünket a napfény, s nagyon könnyen kialakul e fontos vitamin hiánya. Ha csak megelőzésre szedjük, legalább napi 600 nemzetközi egységre van szükség, de akár 1500-2000 egység is használható. Ha bizonyítottan, laboratóriumi meghatározásból tudjuk, hogy D-vitamin szintünk alacsony, nagyobb dózisra is szükségünk lehet. Azonban vigyázzunk, mert a D-vitamin túl is adagolható, napi 4000 egységnél több  nem ajánlott!

Szép napot,
Dr. Máté Beáta

Fotó: Vitamin D by Collin Grady is licensed under CC BY 2.0


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.