Kenyér…..na de milyen? Praktikus tanácsok a jó választáshoz!

Viszonylag ritka az az ember (legyen szó cukorbetegről vagy egészséges életmódot folytatóról) aki nem fogyaszt napi szinten kenyeret. Mondhatni, hogy a mi kultúránkban a kenyér alap élelmiszernek számít: jó árban megvásárolható, laktató, és szinte bármivel lehet fogyasztani. Éppen ezért gondoltam úgy, hogy írok néhány gondolatot arról, hogyan is válasszunk jó kenyeret, mely mértékkel naponta fogyasztható úgy cukorbetegek mint diétázók körében.

Először is lássuk milyen típusú lisztből készült kenyereket válasszunk!

Napjainkban szerintem már mindenki tudja (ahogy mondani szokták “már a csapból is ez folyik”), hogy a fehér lisztből készült kenyér az egészségünkre káros és jó messziről kerülni kell! Ez így is van, na de az sem mindegy, hogy helyette mit fogyasztunk, mert sajnos nagyon sok gyártó tudja ezt, és a nagy részt fehér lisztből készült kenyeret próbálják meg beállítani teljes kiőrlésűnek, rozsnak, stb.

Röviden lássuk mi a különbség a fehér liszt és a teljes kiőrlésű liszt között:

– ami a szénhidráttartalmukat illeti számottevő különbség nincs közöttük, nagyjából mindegyik típus 70 gr körüli szénhidrátot tartalmaz, AZONBAN

– a teljes kiőrlésű liszt nemcsak a búzaszem belsejét tartalmazza mint a finom liszt, hanem a teljes búzaszemet (a csírát és korpás héjat is), így több rostot, ásványi anyagot és fehérjét tartalmaz, ezért van az, hogy ezáltal a szénhidrátok felszívódása elhúzódóbbá válik, így nem terheli olyannyira meg a hasnyálmirigyet

Ez nem jelenti azt, hogy csak teljes kiőrlésű búzalisztből készült kenyereket ehetünk, hisz vannak még számos a fehér lisztnél egészségesebb alternatívák, melyek magasabb rost és/vagy fehérje tartalmuk miatt lasabban szívódnak fel, mint például: Graham liszt, mely szintén búzából készül, de csak a magbelsőt és csírát tartalmazza, illetve nagyobb szemcsézetű, tönkölybúza liszt, rozsliszt, illetve a durumliszt, melyet azonban inkább különböző tészták készítéséhez használnak.

Mostmár tudjuk, milyen lisztből kell készüljön egy jó kenyér, a kérdés már csak az, hogy ha boltból vesszük és nem saját magunk készítjük el otthon a fent említett lisztekből, vízből és élesztőből, mit kell még figyelembe vennünk a választáskor.

Sajnos nem szabad csak azzal megelégednünk, hogy a kenyér csomagolásán nagyban azt írja: teljes kiőrlésű liszttel, rozsliszttel, stb.  készült kenyér, el kell olvassuk alaposan a hozzávalókat, mert sajnos nagyon sok kenyér esetében a liszt nagy része fehér liszt és jó esetben is csak 50%-ban tartalmazza a fentieket, és a legszomorúbb, hogy mindezt az élelmiszeripar megengedi. Próbáljunk meg olyan kenyeret választani, ami 100%-ban csak teljes kiőrlésű, Graham stb. lisztet tartalmaz! Ha nincsenek százalékosan feltüntetve a hozzávalók, általános szabály, hogy mindig abból a lisztből tartalamazza a legtöbbet, mely legelől van feltüntetve, tehát soha ne vegyünk meg egy olyan kenyeret, amelyen azt írja pl. hogy rozskenyér, azonban a hozzávalók listáján elsőként a fehér liszt szerepel!!!!!!

Ha ezzel megvagyunk, olvassuk tovább az összetevők listáját, és nézzük meg a szavatossági idejét is. Minnél hosszabb ugyanis ezen lista, annál több mesterséges adalékanyagot (azok a bizonyos E-betűk) tartalmaz az adott kenyér, melyek célja a kenyér állagánák, ízének, eltarthatóságának javítása, illetve színezékekben is gazdag, melyek segítségével Graham, teljes kiőrlésű, stb. kenyér látszatát próbálják kelteni. Ami a szavatossági időt illeti, szintén a mesterséges adalékanyagok mennyiségére következtethetünk belőle, hiszen minnél hosszabb, annál több mesterséges anyag került bele a kenyérbe.

Továbbá figyeljünk arra is oda, hogy a kenyér ne tartalmazzon transzzsírokat (teljesen vagy részlegesen hidrogénezett növényi olajokat, bővebben lásd itt: A zsíranyagcsere zavarainak kezelése), margarint, mivel biztosak lehetünk benne, hogy a gyártó nem a jó minőségű, de drágább transzzsírsav mentes margarint vásárolta meg), semmiféle formában cukrokat (glukóz, fruktóz, és egyéb -óz végződésű cukros szirupokat, azaz invertcukrokat). Amire még érdemes odafigyelni, ha tényleg a legjobb kenyeret akarjuk kiválasztani, az a sótartalma: igyekezzünk olyan kenyeret vásárolni, aminek sótartalma 1.2 gr/100 gr alatt van!

Mindezeket olvasva, látszik, hogy nagyon nehéz egy igazán jó kenyeret találni, talán sokat kell keresgélni, olvasgatni a címkéket, mert sajnos manapság a kenyér magasabb ára, és az, hogy nagy betűvel írja rajta pl. hogy Graham kenyér, semmit nem jelent!

Szép napot,
Dr. Máté Beáta

Fotó: The finished loaf by Jessica Spengler is licensed under CC BY 2.0


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.